Magyarország. A munkásosztály ébred, a radikális egyetemisták pedig országszerte dühösen tiltakoznak. A 400 óra kötelező túlóra ellen tiltakozó mozgalom december közepétől dübörög. Orbán autokrata rezsimje első alkalommal nyomás alatt áll.

December 12-én a Fidesz, a 2010 óta hatalmon lévő párt, megszavazta a munkaidő-törvény új reformját a parlamentben. Ez a törvény előírja, hogy évente lehet 400 órányi túlórára kényszeríteni a dolgozókat. Ráadásul a vállalkozók a túlóra kifizetését három évvel elhalaszthatják. Ez gyakorlatilag egy hatnapos munkahét bevezetését jelenti, vagy 12 hónapos bér esetén ténylegesen 14 hónap munkát. Orbán és kormánya azt mondják hogy ez a megnövekedett túlóra „önkéntes”, és hogy „a magyarok hosszabb ideig akarnak dolgozni”.

A kilencvenes évek rendszerváltása után Magyarországon a hatalom többnyire a szociáldemokraták (korábbi sztálinisták) kezében volt, gyakran szövetségben más liberálisokkal. A legutóbbi ilyen jellegű kormány, amely a Nyugati cégek érdekeit képviselte, 2010-ben összeomlott és alig kerülte el az állami csődöt. A többéves reformista csalásokból álló rendszer össszedőlt és megnyitotta az "orbanizáció" útját.

A multik végrehajtója

Orbán nacionalista retorikája és nyílt rasszizmusa ellenére politikai és gazdasági modellje teljesen a nemzetközi tőkétől függ. A döntő gazdasági tényezők az EU infrastrukturális alapjai és a német autógyártók. Kínával és Oroszországgal kötött gazdasági szerződések csak másodsorban szerepelnek.

Az uniós támogatások a magyar GDP 5% -át teszik ki és ezeknek nagy része az Orbánhoz közeli vállalatokhoz kerül. Az új „állami kapitalisták” osztályának leghíresebb tagja Mészáros Lőrinc, akinek vagyona néhány év alatt 20-szorosára nőtt, csak 2017-ben 82 új vállalkozást nyitott, és az államal 1 milliárd eurós értékű szerződéseket kötött.

Mészáros vagyona becslések szerint 350 millió euró. Ez nagyjából az Audi magyarországi leányvállalatának éves jövedelmével egyezik meg. Az Opel, a Mercedes-Benz, a Suzuki és a BMW a magyar export mintegy harmadát teszi ki, és több tízezer embert alkalmaznak. Ezeknek az óriás cégeknek a magyar kormány magas nyereséget garantál alacsony jövedelemadó (a nyereség 9% -a), a szociális juttatások korlátozása és az alacsony bérek révén. Az oktatásra és a szociális védelemre fordított állami kiadások folyamatosan csökkennek, az állami egészségügy életveszélyes. Szinte minden gyárban vagy nincs érdekképviselet. vagy a szakszervezet nem képes a dolgozók érdekeit kellően képviselni. Ennek megfelelően a feltételek kizsákmányolóak, és a sztrájkok betiltásra kerültek 2013-ban. A bérek Magyarországon a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban. A munkarőhiány miatt már a korábbi években meghosszabbították a munkaidőt, a kötelező oktatás egy évvel rövidült, az egyetemekhez való hozzáférés a munkás gyerekek számára megnehezült, és kötelező tanfolyamokat vezettek be az ipari létesítményekben a termelésben tanulók számára. így a tanulók gyakornokokként helyettesítik a hiányzó dolgozókat.

Ez az életképtelen gazdasági modell is összeomlás előtt ál. Az EU-n belül nagyhatalmú érdekcsoportok igyekeznek csökkenteni a kelet-európai uniós forrásokat. Magyarország, mint az EU összeszerelő központja, hamarosan munkaerő nélkül marad. 0,5-1 millió magyar aktív dolgozó költözött nyugatra jobb életet keresve. A munkanélküliségi ráta körülbelül 4%. A rabszolga tőrvénynek tehát két fő célja van: 1. biztosítani a magyar munkavállalók kiszolgáltatottságát, és 2. az Orbán kormány fennmaradását a multik kiszolgálásával. A krokodil könnyek, amiket a nyugati sajtó ejt a médiaszabadság megfojtása és az igazságszolgáltatás politikai függetlenségének megszüntetése miatt, az mit sem jelent a multiknak, amikor a magyar befektetési környezet egyre nagyobb profitot hoz nekik.

Utcai tiltakozások

A rabszolga törvény ellen és a fizetésemelésért Orbán ellenes kisebb tiltakozások már december elején voltak. Kezdetben 2-3 ezer diák és munkavállaló blokkolta a Duna hidakat, kivonultak a kormányépülethez, és megpróbáltak áttörni a rendőrségi kordonon a parlament előtt. A tüntetések az elkövetkezendő napokban növekedtek, 20.000 tüntető volt Budapest utcáin december 16-án Orbán és a Fidesz ellen. A dolgozók, a diákok, az ellenzéki pártok, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek politikusai csatlakoztak a demonstrációhoz. Az EU zászlók mellett, a szélsőjobboldali Jobbik, valamint vörös zászlók is megjelentek az utcákon, melyek akkor újdonságnak számítottak. Kezdetben a tiltakozáshoz csatlakoztak a vidéki városok is, mint Györ, Szeged, Miskolc, Debrecen, Veszprém és Békéscsaba. A szlogenek általános jellegűek voltak, többek között „Orbán takarodj”, „Demokrácia”, „Mindenből elég”. A leghíresebb az "O1G" (Orbán egy geci).

Néhány ellenzéki képviselő megpróbált bejutni az Állami Televízió épületébe (MTV) a tüntetés során, hogy felolvassa a tiltakozók követeléseit. Ez visszaidézte az 1956-os forradalmat, amely még mindig friss a magyar társadalom emlékezetében.

Le Orbánnal, le a kapitalizmussal!

A magyar nép évek óta szenved Orbán uralma alatt. Az eddig utalkodó közönyösség most a rabszolga törvény hatás alatt megtört, a nép ébredezik, kint van az utcán és harcra kész.

2018-ben a Közép-európai Egyetem kiutasítása ellen nagy tüntetések folytak. Ezek a tiltakozások nagyon békések voltak („Kézen fogva a Demokráciáért”), és a rendőrség nem avatkozott be. A jelenlegi mozgalom más jellegű: radikális fiatalok és dühös dolgozók, nem kevesen sárga mellényekben, a tüntetések aktív magjai. Ezúttal az állami rendfenntartó szervei brutálisan reagáltak. És nemcsak a rendőrség durvább, a lakáj-média propagandája a legdurvább hazugásokkal próbálja elterelni a figyelmet a nép jogos követeléseiről. Azt állítják, hogy a tüntetők száma csökken, és hogy az anti-keresztény, zsidó és anarchista provokátorokat Soros György pénzeli.

A Fidesz minden áron próbálja megakadályozni, hogy a még inaktív tömegek is csatlakozzanak a tiltakozáshoz, de ez előbb-utóbb úgyis meg fog történni. Az alacsony életszínvonal, a szörnyű munkahelyi körülmények és a reménytelenség előbb-utóbb minden réteget kiküld az utcára. A mozgalom legradikálisabb része az egyetemisták. Harcuk elsősorban a magas tandíjak ellen, az alacsony ösztöndíjak miatt és a magas bérleti díjak ellen, és általában az egyetemi szabadságért folyt. A "rabszolga törvény" megszavazás után bővítették perspektíváikat, és most több szakszervezettel együtt küzdenek. Központi, néha vezető szerepet töltenek be a tiltakozásokban (elsősorban az utcai blokádokban). Legfontosabb szlogenjük a „Munkavállalók és diákok együtt”. A legtöbb szakszervezet először óvatosan később radkálisabban mozdult meg. Követeléseik a rabszolga törvény visszavonása mellett, tagjaik életkörülményei, bérei és szociális szolgáltatásai emelésére vontakoztak, míg ezek után ultimátumot küldtek a kormánynak, hogy ha nem teljesítik követelményeiket, az általános sztrájk fegyverét fogják használni. Míg a szakszervezeti vezetők annak is örülnének, ha végre a kormány leülne velük tárgyalni, a tömegek az utcán nagy lelkesedéssel fogadták a sztrájk felhívást.

A január 19-i tüntetést és sztrájkot elsősorban a szociális hálózatokon keresztül koordinálták. De még ha Orbán túl is éli ezeket a tiltakozásokat, ez a harc a rabszolga törvénnyel mérföldkő a magyar közelmúlt történelmében. A munkavállalók küzdelmei, amelyeket az előző években egy kézen lehetett volna megszámolni, gyakoribbak lesznek. Ez annak köszönhető, hogy az új törvény hatásai és a munkaerő hiánya együttesen hat, és mindenekelőtt a munkásosztály és az ifjúság politikai ébredéséhez vezet.

A hallgatói szervezetek, amelyek már most a munkavállalók aktivistáinak legjelentősebb inspirációját képviselik, központi szerepet fognak játszani. Feladatuk az lesz, hogy megvitassák a felvetett kérdéseket, és a következtetéseket átfogó perspektívában fejezzék be. A "Szabad diákok - szabad munkavállalók" szlogen az IMT számára azt a fontos üzenetet tartalmazza, hogy a munkásosztály és a fiatalok együtt küzdjenek a kapitalista rendszer ellen, mivel a magyarországi válság tükörképe a világ kapitalista rendszere általános válságának.

Magyarország, Európa periféráján, alacsony bérekkel becsábított nyugati befektetésekkel és az autoriter Orbán mafia-kormányával, soha nem fogja tudni a magyar nép jogos követeléseit garantálni. Egyetlen lehetőség van egy tiszta, harmónikus és jobb jövőt biztosító politikai és gazdasági rendszerre, és ezt csak egy a világ munkásosztályával együtt kiharcolt Európai Szocialista Egyesült Államok biztosíthatja.

Le Orbánnal! Le a kapitalizmussal! Éljen az Európai Szocialista Egyesült Államok!